Szünet után folytatódott a "pályabillegetés", hol az egyik, hol a másik kapu került veszélybe, ezért a meccs nagyon élvezetes volt, de a végefelé már fáradni látszott a csere nélkül játszó Gólszüret (Gulyás csak az utolsó 8 percre tudott csatlakozni), de még így is bennük volt a gól, igaz: néha Szilvási bravúrjaira is szükség volt. A megérdemelt egyenlítés helyett azonban egy kontratámadás után újra betalált a Defreto (0-2) és ezzel eldöntötte a 3 pont sorsát.

Elmondható, hogy a mai találkozón rászolgáltunk volna legalább az egy pontra, éppen csak valami apró plusz hiányzott a sikerhez. Nyilvánvaló, hogy ebben az osztályban csak a küzdelemből nem lehet megélni, habár az alapvető, de egy-két dolgot játékban is mutatni kell. Ezzel együtt dícséret illeti a csapatot, hiszen becsülettel végigbrusztolta az 50 percet és a góllövőlista éllovasát is meg tudtuk fogni, ám csak ezért pontot még nem adnak. A Defreto kizárólag azzal volt jobb, hogy helyzetei közül kettőt értékesített, míg mi egyet sem. Külön említést érdemel a hiba nélküli, kiváló játékvezetés.

Továbbra is nehéz, de nyerhető meccsek jönnek, ezért mindenkinek harcra fel!